89/1988. (XII. 20.) MT rendelet

a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény 8-9. §-ában és 19-20. §-ában foglaltakra figyelemmel - a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. § (1) A rendelet hatálya azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és magánszemélyekre terjed ki, akik

a) a Magyar Köztársaság területén közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg közúti járművet (a továbbiakban: jármű) tartanak üzemben;

b) a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti közlekedési szolgáltatást végeznek.

(2) A rendelet alkalmazásában közúti közlekedési szolgáltatás: járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés.

(3) A rendelet alkalmazásában nem minősül közúti közlekedési szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott saját számlás áruszállítás és saját számlás utasszállítás.

2. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatásként

a) áruszállítás céljára szolgáló járművel

aa) közúti árufuvarozás a 4. §-ban,

ab) nemzetközi közúti árufuvarozás a 4/A. §-ban;

b) autóbusszal személyszállítás az 5. §-ban;

c) személygépkocsival

ca) személytaxi-szolgáltatás az 5/A. §-ban,

cb) személyszállító szolgáltatás az 5/B. §-ban

meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) Aki rendszeres gazdasági tevékenységként az (1) bekezdésben nem szereplő közúti közlekedési szolgáltatást kíván végezni, köteles azt a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletnek (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység megjelölését, az ahhoz használni kívánt jármű (járművek) jellegét, telephelyét (tárolásának helyét). A területi közlekedési felügyelet a tevékenység megkezdését megtiltja, ha az annak végzéséhez előírt feltételek hiányoznak.

3. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a szolgáltatást végző a 2. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységre az engedélyt megszerezte, illetőleg a 2. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, és a tevékenységhez használt járművét (járműveit) a külön rendeletben meghatározott színű hatósági jelzéssel (a továbbiakban: különleges rendszámtábla) látták el.

(2) A kizárólag menetrend alapján közforgalmú közúti személyszállítást végző járműre, valamint a pótkocsira az (1) bekezdésben meghatározott különleges rendszámtáblára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Kérelemre azonban az ilyen jármű is ellátható különleges rendszámtáblával.

3/A. § (1) Közúti árufuvarozói engedély vagy autóbuszos személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható, amelynél

a) az ügyvezetést és a szakmai irányítást ellátó személy mind erkölcsi, mind szakmai szempontból kifogástalan előéletű (jó hírnév);

b) a szakmai irányítást ellátó személy rendelkezik a vállalkozás viteléhez szükséges, jogszabályban meghatározott átfogó ismeretekkel (szakmai alkalmasság);

c) a tevékenység megkezdéséhez és folyamatos végzéséhez szükséges pénzeszközök bizonyítottan rendelkezésre állnak (megfelelő pénzügyi helyzet).

(2) A szakmai irányító személyének változása esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése nélkül - a területi közlekedési felügyelet jóváhagyásával - a tevékenység a külön jogszabályban meghatározott ideig folytatható. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel már nem teljesül, a területi közlekedési felügyelet - megfelelő biztosíték esetén - legfeljebb 12 hónapra haladékot adhat a vállalkozásnak.

(3) A közúti árufuvarozói engedélyt vagy az autóbuszos személyszállító engedélyt vissza kell vonni, ha olyan körülmény merül fel, amely az engedély kiadását kizárná, továbbá, ha a vállalkozás a tevékenységet egyáltalán nem vagy nem a szakmai előírásoknak megfelelően gyakorolja.

4. § (1) Közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) csak abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől közúti árufuvarozói engedélyt kapott.

(2)-(3)

(4) A közúti árufuvarozói engedélyt legfeljebb 5 évre lehet kiadni. Az engedély kiadása és annak az érvényességi idő lejártát követő meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

(5)

4/A. § Nemzetközi közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől - külön jogszabály alapján - közúti árufuvarozói engedélyt, továbbá közösségi engedélyt és - nemzetközi szerződés előírása alapján - a Központi Közlekedési Felügyelettől (a továbbiakban: KKF) nemzetközi közúti áruszállítási engedélyt (a továbbiakban: áruszállítási engedély) kapott.

5. § (1) Autóbusszal díj ellenében személyszállítást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől - külön jogszabály alapján - autóbuszos személyszállító engedélyt kapott. Nemzetközi személyszállítást a vállalkozás csak a kérelmére a területi közlekedési felügyelet által kiadott közösségi engedély birtokában végezhet.

(2) Autóbuszos személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható, amely

a) külön jogszabály, nemzetközi szerződés alapján jogosult, továbbá aki e jogosulttal kötött vállalkozási szerződés alapján válik jogosítottá menetrend szerinti közforgalmú közúti személyszállítás végzésére;

b) megfelel a 3/A. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltaknak;

c) alkalmas járművel rendelkezik

ca) közforgalmú személyszállításra a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint,

cb) nemzetközi személyszállításra a külön jogszabályban meghatározott műszaki előírások szerint.

(3) Amennyiben a vállalkozás a (2) bekezdés a) vagy ca) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, az autóbuszos személyszállító engedély csak szerződéses és különjárati személyszállítás végzésére jogosító érvényességgel adható ki.

(4) Annak a vállalkozásnak, amelynek járműve nem felel meg a (2) bekezdés cb) pontjában foglalt feltételnek, az engedélyt belföldi forgalomra érvényes korlátozással kell kiadni.

(5) Az autóbuszos személyszállító engedély 5 évre, de legfeljebb a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság időtartamára adható ki. Az engedély meghosszabbítható. Az engedély kiadása és meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

(6) A 3/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szakmai alkalmasság és c) pontjában foglalt megfelelő pénzügyi helyzet követelményének átmeneti nem teljesülése esetére a 3/A. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az autóbuszos személyszállító engedély visszavonására a 3/A. § (3) bekezdése az irányadó.

5/A. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.

(2) A vállalkozás a területi közlekedési felügyelet engedélyével (a továbbiakban: taxiengedély) végezhet személytaxi-szolgáltatást.

(3) Taxiengedély annak a vállalkozásnak adható, amelynél igazolt

a) a személyes megbízhatóság,

b) a szakmai alkalmasság,

c) a megfelelő pénzügyi teljesítőképesség, továbbá

d) amely olyan személygépkocsival rendelkezik, amelyet a területi közlekedési felügyelet - külön jogszabály alapján - személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített és ezt igazolólappal tanúsítja.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt követelményeket a vállalkozás - illetőleg az adott tevékenységet végző szervezeti egység, részleg - vezetését, irányítását ténylegesen és állandó jelleggel ellátó, a taxiengedélyben megnevezett személynek (a továbbiakban: szakmai vezető) kell teljesítenie. A szakmai vezető személyének változása esetén a területi közlekedési felügyelet legfeljebb 6 hónapos időtartamra felmentést adhat a szakmai alkalmasság követelményének teljesítése alól.

(5) A személyes megbízhatóság feltételeinek nem felel meg az a személy, aki

a) büntetett előéletű;

b) olyan vállalkozás szakmai vezetője volt, amelynél

- a szakmai érdekképviseletek, a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat) megállapítása szerint a személytaxi-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat - ideértve a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat) által közterületen kijelölt taxiállomás (a továbbiakban: taxiállomás) használatára -,

- a járművezetők személyi feltételeire, az áralkalmazásra, a nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályokat megsértették, illetőleg a személytaxikra vonatkozó műszaki, biztonsági vagy igazgatási szabályokat megsértették,

és ezért az engedélyező szerv a vállalkozás személytaxi-szolgáltatás vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosító valamennyi engedélyét (14. bekezdés) visszavonta, a visszavonás időtartama alatt;

c) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások keretében történő járművezetésre való jogosultságát a (13) bekezdés b) pontjában felsorolt okok valamelyike miatt a területi közlekedési felügyelet visszavonta, a visszavonás időtartama alatt.

(6) A szakmai alkalmasság az 1. számú melléklet 1/b) pontjában meghatározott személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói szakismeretek eredményes elsajátítását tanúsító vizsgabizonyítvánnyal igazolható.

(7) Nem szükséges vizsgát tennie annak a szakmai vezetőnek, aki - a kérelem benyújtását megelőzően - 10 évnél nem régebben, legalább 5 évig szakirányú szakmai vezetői beosztásban dolgozott személytaxis vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást nyújtó vállalkozásnál vagy ilyen területen egyéni vállalkozó volt. Részleges vagy teljes felmentést kaphat a vizsgakötelezettség alól az a személy, aki az előírt szakismeretek elsajátítását szakirányú felsőfokú képesítésről kiállított okirattal igazolja.

(8) A pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben megfelelő, ha a vállalkozás

a) 90 napnál nem régebbi igazolással igazolja, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. §-ának q) pontjában meghatározott köztartozása nem áll fenn;

b) személytaxinként a szállítható utasok száma alapján 25 ezer Ft összegű, elkülönítetten kezelt vagyoni biztosítékkal, ennek megfelelő - pénzügyi intézmény által nyújtott - garanciával vagy erre felelősségbiztosítással rendelkezik. A vagyoni biztosíték legfeljebb 40 napos visszapótlási kötelezettség mellett kizárólag a területi közlekedési felügyelet rendelkezésével az utasok más módon nem fedezett kártérítési igényének kielégítésére használható fel.

(9) A taxiengedélyt a területi közlekedési felügyelet kérelemre, a vállalkozás nevére, meghatározott működési területre (településre, településekre) és a személytaxi forgalmi rendszámára szólóan adja ki.

(10) A területi közlekedési felügyelet az illetékességi területén kívül eső működési területet csak e működési terület szerint illetékes területi közlekedési felügyelet egyetértése alapján jegyezhet be az engedélybe.

(11) A taxiengedélyben - a (9) bekezdésben felsorolt adatokon kívül - fel kell tüntetni az engedély sorszámát, a vállalkozás székhelyét, telephelyét, a szakmai vezető nevét, továbbá a személytaxihoz minősítő vizsgálat alapján kiadott igazolólap és a működési területen lévő taxiállomások használatára jogosító engedély számát is, amennyiben azok használatát a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat) rendeletben szabályozta. Az engedély kiadása és a személytaxi időszakos vizsgálata előtt a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, hogy a vállalkozás a működési területén érvényes előírásoknak megfelelően a taxiállomás használati díját megfizette.

(12) A tevékenység folytatása során a vállalkozás 8 napon belül köteles a taxiengedély adataiban bekövetkezett változásokat a területi közlekedési felügyeletnél bejelenteni. A területi közlekedési felügyelet a bejelentés alapján az engedély adatait módosítja, vagy - a régi bevonása mellett - újat ad ki. A vállalkozás a tevékenység megszűnése esetén a taxiengedélyt a területi közlekedési felügyeletnek köteles visszaszolgáltatni, vagy a tevékenység szüneteltetése esetén a területi közlekedési felügyeletnél letétbe helyezni.

(13) A területi közlekedési felügyelet a taxiengedélyt legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre bevonja, ha a vállalkozás az adott személytaxival

a) az engedélyezett tevékenységet tartósan - legalább egy éven át - nem gyakorolja, anélkül, hogy a szünetelést a területi közlekedési felügyeletnél megfelelő indokkal a taxi-rendszámtábla egyidejű letétbe helyezése mellett bejelentette volna,

b) a jogszabályban meghatározott szakmai követelményeket megsértette - így különösen ha a hatósági árat túllépte, az árat nem tüntette fel, a nyugtaadási kötelezettségét megszegte, a viteldíjkészüléket szabálytalanul működtette, illetve az utasokat más módon megkárosította, a taxiállomás használatára vonatkozó szabályokat megszegte, és emiatt a visszavonásra a működési terület szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat jegyzője), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a területi fogyasztóvédelmi felügyelőség, a KKF vagy az illetékes érdek-képviseleti szerv megfelelően alátámasztott javaslatot tett.

(14) A területi közlekedési felügyelet a vállalkozás valamennyi taxiengedélyét

a) visszavonja, ha a vállalkozás a működése során a taxiengedélyek kiadásához szükséges és az e rendeletben előírt valamely feltételt már nem teljesíti;

b) legalább 3 hónapra, de legfeljebb 5 évre visszavonhatja a (13) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén.

(15) A vállalkozás a taxiengedély visszavonásának időtartama alatt újabb taxiengedélyt nem kaphat. A személytaxi cseréje esetén azonban a taxiengedély is cserélhető.

(16) A kamara köteles a kiadott, és a még birtokában lévő, rendszámtáblákról vezetett nyilvántartásokat és kimutatásokat 2000. október 31-ig az illetékes rendőrkapitányságnak átadni.

5/B. § (1) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatás kizárólag szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális, oktatási, vasúti, vízi, légi utasszállítási tevékenységhez kapcsolódó személyszállítás végzésére, továbbá rendezvények szervezésére jogosult vállalkozás keretében, a területi közlekedési felügyelet engedélyével (a továbbiakban: személygépkocsis személyszállító engedély) végezhető. A személygépkocsis személyszállító engedély taxigépkocsira nem adható ki és az személytaxi-szolgáltatás végzésére nem jogosít.

(2) Személygépkocsis személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható,

a) amely az (1) bekezdésben előírtak meglétét vállalkozói igazolvánnyal, társasági szerződéssel, alapító okirattal igazolja;

b) amely a 12. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak kivételével teljesíti az e rendeletben a személytaxi-szolgáltatásra előírt feltételeket;

c) amelynek személygépkocsis személyszállító engedélye vagy taxiengedélye nem áll visszavonás hatálya alatt.

(3) A személygépkocsis személyszállító engedélyt a területi közlekedési felügyelet kérelemre, a vállalkozás nevére, a gépkocsik rendszámára adja ki. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély sorszámát, a szakmai vezető nevét, a vállalkozás székhelyét, telephelyét, a személygépkocsihoz minősítő vizsgálat alapján kiadott igazolólap azonosító számát is.

(4) A személygépkocsis személyszállító engedély adataiban bekövetkezett változásokra és az engedély leadására az 5/A. § (12) bekezdésében foglaltakat, az engedély visszavonására - ideértve az engedélyezett tevékenységtől eltérő működést is - az 5/A. § (13)-(14) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

5/C. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások keretében járművet vezetni csak személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: igazolvány) szabad.

(2) Az igazolványt a taxiengedéllyel vagy a személygépkocsis személyszállító engedéllyel rendelkező vállalkozás által benyújtott - személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító jármű vezetésére képesített személy adatait tartalmazó - kérelemre a területi közlekedési felügyelet 8 napon belül adja ki. A kérelmet el kell utasítani, ha a járművezető

a) büntetett előéletű,

b) nem felel meg a 11. §-ban meghatározott feltételeknek,

c) korábban kiadott igazolványát visszavonták, a visszavonás időtartama alatt,

d) szakmai vezetője volt olyan vállalkozásnak, amely személytaxi-szolgáltatás vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére való jogosultságát valamennyi engedélye visszavonásával [5/A. § (14) bek. és 5/B. § (4) bek.] elveszítette, ennek időtartama alatt.

(3) Az igazolvány tartalmazza:

a) a járművezető személyi adatait,

b) az 1. számú melléklet 1/a) pontjában meghatározott képesítésről szóló igazolás (bizonyítvány) számát és kiállításának dátumát,

c) a működési területet,

d) az igazolvány sorszámát,

e) annak a vállalkozásnak a megnevezését, amelynek a személytaxiját, személygépkocsiját a járművezető vezetni jogosult,

f) a Közlekedési Főfelügyelet által rendszeresített azonosító lapot. Az azonosító lap a járművezető nevét, fényképét és az igazolvány számát tartalmazza.

(4) Az igazolvány (3) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a (3) bekezdés e) pontja kivételével a járművezetőnek az igazolványt kiállító területi közlekedési felügyeletnél 8 napon belül be kell jelentenie. Amennyiben a (3) bekezdés e) pontjában megjelölt vállalkozás adataiban változás következik be, úgy a megváltozott adatokat a vállalkozásnak kell a területi közlekedési felügyeletnek bejelentenie. A bejelentés alapján az igazolványt kiállító területi közlekedési felügyelet az igazolvány adatait módosítja, vagy - régi igazolvány bevonása mellett - új igazolványt ad ki.

(5) Az igazolványt kiállító területi közlekedési felügyelet az igazolványt

a) visszavonja, ha az igazolvány kiadásának az e rendeletben előírt feltételei már nem teljesülnek,

b) legalább 3 hónapra, de legfeljebb 5 évre visszavonja, ha az 5/A. § (13) bekezdésének b) pontjában megjelölt szakmai követelményeket a járművezető megsértette.

(6) A személytaxi- és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás esetében a jármű vezetőjének a jármű műszerfalán - az utas felőli oldalon - az azonosító lapot el kell helyeznie.

6. § (1) Autóbusszal nem közúti közlekedési szolgáltatásként a belföldi székhelyű üzembentartó abban az esetben végezhet utasszállítást, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől - külön jogszabály alapján - saját számlás utasszállításra szóló igazolványt kapott.

(2) Az igazolvány abban az esetben adható ki, ha az üzemben tartó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy az utasszállítást nem gazdasági tevékenységként végzi, hanem azt a saját tulajdonában levő, illetve tartósan bérelt vagy lízingelt járművel végzi és a járművet maga vagy tagja, illetőleg személyzete (alkalmazottja) vezeti.

(3) Az igazolvány rendszámra szólóan, legfeljebb 5 évre, nemzetközi közúti személyszállításra nem alkalmas jármű esetén belföldi forgalomra szóló érvényességgel adható ki.

(4) Az igazolványt vissza kell vonni, ha olyan körülmény merül fel, amely annak kiadását kizárná, vagy az üzemben tartó nem tartja meg a járműre és a járművezetőre vonatkozó szakmai előírásokat, illetőleg, ha olyan tevékenységet végez, amelyhez nem rendelkezik jogosultsággal.

7. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű - a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(2) Az az üzembentartó, aki közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységéhez tíznél több járművet használ, járműveit telephelyen köteles tárolni.

(3) Ha az üzemben tartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(4) A közút kezelője kivételesen indokolt esetben - olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja - hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű (járműszerelvény) közúton való tárolásához. Más közterületen az ilyen jármű tárolásához közterülethasználati engedély szükséges.

(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.

8. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz kétütemű benzinmotorral meghajtott gépkocsi nem használható. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra a gépkocsira, amely kipufogógázának szennyezőanyag tartalma nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott értéket.

(2) Díj ellenében autóbusszal végzett közforgalmú közúti személyszállításhoz csak olyan gépjármű használható, amelynek erre való alkalmasságát a területi közlekedési hatóság műszaki vizsgálat alapján kifejezetten megállapította. A feltételeknek való megfelelés esetén a gépjármű forgalmi engedélyét "Közforgalmú személyszállításra alkalmas" bejegyzéssel kell ellátni. Ha a feltételeknek a gépjármű már nem felel meg, a korábbi bejegyzést érvényteleníteni kell.

(3) Árutovábbításhoz csak olyan jármű használható, amelyen - a rakomány megóvása és rögzítése céljából - a szükséges rakszerek és rakodóberendezések rendelkezésre állnak.

9. § A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén - tehergépkocsi oldalfalán - jól látható méretben fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét és telephelyét, vagy a területi közlekedési felügyelet által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot.

10. §

11. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatás keretében járművet az vezethet, aki

a) a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel és pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik,

b) az 1. számú mellékletben meghatározott - tevékenységéhez igazodó - vizsgával a képesítést megszerezte, és

c) nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt.

(2) Az Európai Unión kívüli állam állampolgára közúti árufuvarozást végző, magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet - a Parlamentnek és a Tanácsnak a járművezetői igazolvány létrehozása tekintetében a 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló 484/2002/EK rendelete alapján - a közösségi engedély birtokosának kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a területi közlekedési felügyelet adja ki. A járművezetői igazolvány kiadása során a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a külön jogszabályban meghatározott mentességi ok ügyfél által igazolt fennállása esetén a mentesség jogszabályi okáról szakhatóságként nyilatkozik.

(3) A járművezetői igazolvány iránti kérelemhez mellékelni kell a járművezető munkavállalási engedélyének, munkaszerződésének és a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása jogszerűségét igazoló okmánynak hiteles másolatát, valamint a szakmai képesítését igazoló irat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását. A területi közlekedési felügyelet a kiadott járművezetői igazolványokról nyilvántartást vezet és a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget értesíti a járművezetői igazolvány kiadásáról.

12. § (1) Személytaxiként

a) négy- vagy többajtós és legalább öt személy szállítására alkalmas,

b) külön jogszabályban meghatározott színű, a személytaxit üzemeltető vállalkozás részére átadott taxi-rendszámtáblával felszerelt

személygépkocsi tartható üzemben.

(2) A személytaxit fel kell szerelni:

a) "TAXI" szót mutató fényjelző berendezéssel, amely jelzi, ha a személytaxi igénybe vehető (szabad);

b) viteldíjjelző készülékkel;

c) a jobb oldali hátsó ablak alsó részén és a jobb oldali első ülés előtt jól látható helyen elhelyezett díjtáblázattal.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott viteldíjjelző készüléknek adattárolós, számla adására alkalmas kivitelűnek kell lennie.

(4) A személytaxi saját célra történő igénybevétele esetében a (2) bekezdés a) pontjában előírt jelzést le kell venni vagy le kell takarni.

13. § A menetrend alapján közlekedő autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját, a különjárati személyszállításra használt autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán "különjárat" feliratot feltüntető táblát kell elhelyezni. Szerződéses járat esetén az autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a "szerződéses járat" feliratot, valamint az útvonal kezdő- és végpontját egyaránt fel kell tüntetni.

14. § Személygépkocsival díj ellenében árut szállítani (fuvarozni) általában nem szabad. Ez a tilalom nem vonatkozik a személygépkocsi

a) csomagterében fuvarozott árura (egyéb tárgyra);

b) utastérben fuvarozott, az üres üléseken elhelyezett olyan megfelelően csomagolt árura, amelynek magassága a személygépkocsi ablakainak alsó szélét nem éri el és tömege ülésenként a 68 kg-ot nem haladja meg.

15. § (1) Tehertaxiként legfeljebb 6000 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi használható.

(2) A tehertaxit fel kell szerelni:

a) "taxi" feliratú készülékkel, amely jelzi, ha a jármű igénybe vehető (szabad);

b) viteldíjjelző készülékkel, továbbá a tehergépkocsiban, a jobboldali első ülés előtt jól látható helyen elhelyezett díjtáblázattal.

(3) A tehertaxi saját célra történő igénybevétele esetében a (2) bekezdés a) pontjában előírt jelzést le kell venni vagy le kell takarni.

16. §

17. § (1) Személytaxival

a) a taxiengedélyben meghatározott működési területen kívülre is,

b) nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között az országhatáron kívülre is

szállítható utas.

(2) Személytaxival a működési területen kívül - a korábban szállított utas visszaszállítását kivéve - csak írásban történő vagy egyéb ellenőrizhető módon dokumentált előrendelés alapján, a működési területre irányuló úticéllal vehető fel utas, már odaúton is kikapcsolt (foglaltra állított),,TAXI" fényjelző berendezéssel.

18. § (1)

(2)

19. § (1) 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival, nyergesvontatóval (járműszerelvénnyel) vagy autóbusszal külföldre a külön jogszabályban meghatározott bizonyítvány birtokában szabad kilépni.

(2) A magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, közúti közlekedési szolgáltatást végző autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén kívül közösségi engedéllyel közlekedhet. Az Európai Unió tagállamain kívüli államban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott és az illetékes magyar hatóság által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: CEMT engedély) közlekedhet. Az ilyen jármű által az Európai Unió másik tagállama és az Európai Unión kívüli állam között végzett közúti árufuvarozáshoz nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(3) Az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet.

(4) Az Európai Unió valamely tagállamának - ide nem értve a Magyar Köztársaságot - hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén közösségi engedéllyel közlekedhet. A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli állam közötti nemzetközi közúti árufuvarozás végzéséhez e járművek számára nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a 3. számú mellékletben meghatározott áruszállítási feladatot, valamint az ezzel igazoltan összefüggő üresjáratot teljesítő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jármű a Magyar Köztársaság területén, a Magyar Köztársaságban bejegyzett jármű az Európai Unió többi tagállamában közösségi engedély és áruszállítási engedély nélkül közlekedhet.

20. § A 17-19. §-ban foglaltak nem érintik az országhatár átlépésére és az országhatáron kívüli forgalomra vonatkozó egyéb jogszabályokban (útlevél, deviza, vám stb.) meghatározott feltételeket, korlátozásokat és tilalmakat.

21. § (1) Az Európai Unió tagállamain kívüli államba irányuló nemzetközi közúti árufuvarozás lebonyolításához szükséges áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásához az illetékes szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni.

(2) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - a nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között - gondoskodik

a)

b) az áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásáról és ezen engedélyeknek a KKF útján történő kiadásáról. Minden, a magyar közlekedési hatóság által kiadott, a közúti árufuvarozás végzésére jogosító engedély az illetékes szakmai érdekképviselet javaslatára visszavonható.

(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (kabotázs) - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a gazdasági és közlekedési miniszter engedélyével folytatható. Az Európai Unió valamely más tagállamának hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz a Magyar Köztársaság területén kabotázsként különjárati és szerződéses személyszállítást erre vonatkozó külön engedély nélkül végezhet. A Tanács valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 12/98/EK rendeletében meghatározott ellenőrzési okmányok kiadásáról és a Bizottság részére az értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) gondoskodik.

(4) A menetrend szerinti közforgalmú közúti személyszállításra az Európai Unió tagállamaiban honos vállalkozások részére kiadott kabotázsengedélyek számáról a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium évente tájékoztatja az Európai Bizottságot a KFF útján.

22. §

23. § (1) A - nem menetrend szerint, de díj ellenében - közúti személyszállítást végző autóbusz, illetőleg a közúti árufuvarozást végző gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezekből és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban autóbuszmenetlevéllel, illetőleg fuvarlevéllel vehet részt.

(2) Autóbuszmenetlevélként a 2. számú melléklet a) pontjában meghatározott vagy olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a felek megnevezése, címe,

b) az autóbusz kiállításának ideje, helye,

c) az útvonal (kilométer),

d) a szállított személyek száma (különjáratnál: utaslista).

(3) Fuvarlevélként a 2. számú melléklet b) pontjában meghatározott vagy olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a felek megnevezése, címe,

b) az árura vonatkozó adatok (különösen az áru mennyisége, az áru származása, az áruval megtett kilométer teljesítmény, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai megállapodás - szerinti adatok),

c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, ideje,

d) a fizetésre vonatkozó megállapodás, a fizetés módja.

(4) Nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató és ezekből vagy mezőgazdasági vontatókból és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban menetlevéllel vehet részt.

Mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényhez - ha a település közigazgatási határán belül telephelyei vagy termőföldjei között végez áruszállítást - nem kell menetlevelet vezetni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben menetlevélként az R. 2. számú mellékletének c) pontja szerinti vagy olyan okmány használható, amely legalább

a) a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás),

b) az üzemben tartóra, gépjárművezetőre (üzemben tartó vagy tulajdonos neve, telephelye, gépjárművezető neve), és

c) a rakományra (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása) és a rakománnyal megtett kilométer-teljesítményre

vonatkozó adatokat tartalmazza.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre elrendelt okmány szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

(7) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott okmányokat a szolgáltató állítja ki és vezeti. A megrendelő vagy a fuvaroztató ezen igazolja az elvégzett teljesítményt, fuvarozásnál az áru átvételét is. A gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződésnél kiállított okmány az árura vonatkozó adatok helyett a járműre vonatkozó adatokat tartalmazhatja. A (4) bekezdésben meghatározott okmányt a jármű üzemben tartója állítja ki, és azt eseményszerűen a jármű vezetője vezeti és aláírásával hitelesíti.

(8) Külön jogszabály az (1)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, és az e §-sal nem szabályozott szállításoknál is a menetlevél használatát kötelezővé teheti.

23/A. § (1) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző személygépkocsi a 2. számú mellékletben meghatározott menetlevéllel vehet részt a közúti forgalomban.

(2) A menetlevél szigorú számadású okmánynak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

24. § A közúti forgalomban a jármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani - a külön jogszabályokban meghatározott egyéb okmányokon kívül - a végzett tevékenységtől függően

a) a 4. § szerinti közúti árufuvarozói engedélyt, a 4/A. § szerinti közösségi engedély hiteles másolatát, az áruszállítási engedélyt, az 5. § szerinti autóbuszos személyszállító engedélyt és közösségi engedély hiteles másolatát, a járati engedélyt, a személyszállításra vonatkozó szerződés hiteles másolatát, az 5/A. § szerinti taxiengedélyt, az 5/B. § szerinti személygépkocsis személyszállító engedélyt, illetőleg a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentésről szóló igazolást, vagy a 6. § szerinti saját számlás utasszállításra vonatkozó igazolványt;

b) a járművezető részére a rendelet 1. számú mellékletében előírt képesítés megszerzéséről szóló igazolást, illetőleg az 5/C. § szerinti igazolványt, a gépjárművezető foglalkoztatási minőségét igazoló okmányt, valamint a járművezető állampolgárságától függően a 11. § (2) bekezdése szerinti járművezetői igazolványt;

c) a jármű igazolólapját, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, a külön jogszabályban meghatározott Üzemeltetési és karbantartási naplót;

d) a Bizottság 2121/98/EK rendeletében meghatározott okmányokat, a 23. § és a 23/A. § szerinti fuvarlevelet, menetlevelet, utaslistát.

25. § (1) A járművek jogszerű használatáért, valamint az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért az üzemben tartó felelős.

(2) Az e rendeletben foglaltak megtartását - a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint - a területi közlekedési felügyeletek, a KKF, a KFF, továbbá a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás esetén a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek is ellenőrzik. Az ellenőrzésre jogosult szervek az 5/A. §-ban, az 5/B. §-ban és az 5/C. §-ban előírt feltételek meglétét, valamint a közterület használatára és az áralkalmazásra vonatkozó előírások megtartását a taxiállomásokon és próbautazások során is ellenőrzik. Az ellenőrzést végző szervek a cselekmény vagy mulasztás súlyához képest büntető- vagy szabálysértési feljelentést tesznek, illetve hatáskörükbe tartozóan lefolytatják a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggeszthetik; az engedély, az igazolvány visszavonását kezdeményezhetik.

(3) Ha az üzemben tartó az előírt engedély nélkül, illetőleg a közlekedési felügyelet tilalma ellenére végez járművével közúti közlekedési szolgáltatást, a területi közlekedési felügyelet kezdeményezésére a rendőrhatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyét meghatározott időre bevonhatja.

26. § (1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) a gépjármű rendelkezésre bocsátása [2/1981. (I. 31.) MT rendelet és 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet] az árufuvarozással, illetőleg a díj ellenében végzett személyszállítással,